A VÉRTESSOMLÓI KÖZSÉGI SPORTKÖR
ALAPSZABÁLYA

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZÖVEGE
2010. DECEMBER 16-I HATÁLLYAL


1.§.

1. Az Egyesület neve: Vértessomlói Községi Sportkör
Rövidítése: Vértessomlói KSK

2. Székhelye: Vértessomló Sport tér 8.

3. Levelezési címe: a mindenkori képviselõjének a címe

4. Bélyegzõje: körbélyegzõ
a körbélyegzõben körben Vértessomlói KSK, középen a magyar címer.

5. Az egyesület színe: kék-fehér.


2.§. Az egyesület célja:

sporttevékenység szervezett kereteinek biztosítása

sport iránti érdeklõdés felkeltése

sportágak gyakorlásához szükséges anyagi és tárgyi feltételek biztosítása

3.§. A Sportkör politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól függetlenül mûködik, és azoknak sem anyagi, sem más támogatást nem nyújt.

4.§. A Sportkör az alábbi szakosztályokat mûködteti az anyagi lehetõségek függvényében:

asztalitenisz

karate

labdarúgás

lövészet (mûködési szabályozása a rendõrségi engedély szerint történik.

Melléklet 1. A mindenkori szakosztályvezetõ egy személyben felelõs a szakosztály tárgyi, anyagi, és biztonsági követelményeinek betartásáért.
Fegyver, lõszer, és a lövészettel kapcsolatos eszközök tárolása a szakhatóság által kiállított engedély alapján és helyen történik.

5.§. A Sportkör céljainak megvalósítása érdekében együttmûködik a szakosztályok megyei, ill. országos szervezeteivel és elfogadja azok alapszabályát. Mûködõ szakosztályai után tagdíjat fizet,

6.§. A Sportkör tagsága:

Az egyesület tagjai lehetnek azok, a 14. életévüket betöltött, büntetlen elõéletû, természetes személyek, akik az Alapszabály rendelkezéseit magukra nézve kötelezõnek elfogadják, kötelezettséget vállalnak az egyesületi célok megvalósítása érdekében történõ közremûködésre és a tagdíj megfizetésére.

A tagsági viszony keletkezése: A tagsági jogviszony a belépési nyilatkozat aláírásával és az elnökség által történõ nyilvántartásba vétellel jön létre. A tag a belépési nyilatkozat aláírásával az egyesület alapszabályát magára nézve kötelezõnek fogadja el.

Az egyesületi tagsági jogviszony megszûnik:
1. a tag halálával
A tag halálának napján külön intézkedés nélkül a tag tagsági jogviszonya megszûnik.
2. a tag kilépésével
Az egyesületi tagság önkéntes, a tag tagsági jogviszonyát az elnökséghez intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor megszüntetheti. Az elnökség törli azt a tagot a nyilvántartásból, aki kilépett. Ilyen esetben a törlésrõl szóló határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.
3. törléssel
Az egyesület elnöksége törli a nyilvántartásból azt a tagot, aki tagdíjfizetési kötelezettségének felszólítás ellenére egy éven keresztül nem tesz eleget.
A törlésrõl hozott határozatot írásban, igazolható módon meg kell küldeni a törölt tagnak, vagy az átvételt igazolható módon át kell nyújtani személyesen.
A törlésrõl szóló határozat ellen (annak kézhezvételétõl számított 30 napon belül) a közgyûléshez fellebbezéssel élhet. A közgyûlés szótöbbséggel hozott határozatával dönt a törlésrõl. A közgyûlés által hozott határozatot, a tag a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság elõtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.
4. kizárással
Az elnökség szótöbbséggel hozott határozatával kizárhatja az egyesületnek azt a tagját, aki súlyosan vagy sorozatosan vét a tagokkal szemben támasztott követelmények ellen, továbbá, aki magatartásával sérti az egyesület jó hírnevét, céljainak megvalósítását.
A kizárt tag az elnökség határozata ellen- annak kézhezvételétõl számított 30 napon belül- a közgyûléshez fellebbezéssel élhet. A közgyûlés szótöbbséggel hozott határozatával dönt a törlésrõl. A kizárt tag a közgyûlés által hozott határozatot, a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság elõtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

Elszámolás a tagokkal a tagsági viszony megszûnésekor: Az egyesületbõl kilépõ tag az egyesülettõl használatba kapott felszereléseket köteles visszaszolgáltatni, mivel az egyesület gazdálkodási tevékenysége során megszerzett sporteszközök az egyesület tulajdonát képezik.

7.§. A tagok jogai és kötelezettségei: 1. A tagok jogai:

részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein.

szavazati joga van a közgyûlésben

választhat és választható az egyesület tisztségeire

valamennyi tisztségre jelölhetõ és megválasztható amennyiben az egyesület tagja lehet, továbbá a közügyektõl nincs eltiltva, magyar állampolgár, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az egyesületet érintõ bármely kérdésben. 2. A tagok kötelezettségei:

az alapszabály rendelkezéseinek betartása

a közgyûlés határozatainak betartása

rendszeresen tagdíjat fizetni

az egyesületi vagyon megóvása

folyamatosan részt venni az egyesület munkájában, tevékenységében.

8.§. Az egyesület szervezete: 1. Az egyesület legfõbb szerve a közgyûlés, amely a tagok összességét jelenti. 2. A közgyûlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. 3. Össze kell hívni a közgyûlést akkor is:

ha a bíróság elrendeli

a közgyûlés hatáskörébe tartozó kérdésben kell dönteni

a tagok 1/3-a az ok és cél megjelölésével írásban kezdeményezi

a felügyelõ bizottság szükségesnek tartja. 4. A közgyûlés összehívásának rendje

A közgyûlést az elnök, akadályoztatása esetén az általa kijelölt elnökségi tag hívja össze.

A közgyûlés kötelezõ összehívását az elnök, illetõleg akadályoztatása esetén az általa kijelölt elnökségi tag nem tagadhatja meg;

A közgyûlésre, annak javasolt napirendjét feltüntetve a tagokat írásban, postai, vagy elektronikus úton kell meghívni. A meghívónak tartalmaznia kell a Közgyûlés pontos helyét, pontos idejét javasolt napirendjét, a megismételt közgyûlés határozatképességére vonatkozó figyelmeztetést, miszerint az a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyûlés összehívása az eredeti közgyûlés meghívójában megjelölt feltételekkel is történhet. A megismételt közgyûlés a határozatképtelen közgyûlést követõ 10 napon belüli idõpontra hívható össze.

A rendes évi Közgyûlésre szóló meghívót a kitûzött idõpont elõtt legalább 8, azaz nyolc, a rendkívüli Közgyûlést idõpontja elõtt legalább 3, azaz három nappal kell megküldeni, illetõleg kézbesíteni valamennyi tag részére. A meghívóval együtt, vagy legkésõbb a Közgyûlés napját megelõzõ 3, azaz három nappal kézbesíteni kell a javasolt napirendhez készült írásbeli elõkészítõ dokumentumokat /elõterjesztések, beszámolók, javaslatok, ajánlások, tájékoztatók, egyéb megvitatásra kerülõ dokumentumok/. 5. A közgyûlés hatáskörébe tartozik:

az alapszabály megállapítása és módosítása

az évi költségvetés meghatározása

az ügyintézõ szerv évi beszámolójának elfogadása

a társadalmi szervezet más társadalmi szervezettel való egyesülésének ill. feloszlásának meghatározása.

az egyesület vezetõ testületeinek megválasztása: elnökség valamint tisztségviselõk: az elnök, az elnök-helyettes, a gazdasági vezetõ és a további 5 vezetõségi tag, továbbá a felügyelõ bizottság

a következõ naptári évre esedékes tagdíjak mértékének meghatározása

döntés minden olyan kérdésben amelyet jogszabály, vagy jelen alapszabály a közgyûlés hatáskörébe utal. 6. A közgyûlés határozatképessége A közgyûlés határozatképes ha a szavazati joggal rendelkezõ tagjainak több mint a fele (50%+1 fõ) jelen van és ezt a jelenléti íven saját kezû aláírásával igazolja A Közgyûlés a határozatait egyszerû szótöbbséggel (jelenlévõ tagok 50%+1 fõ támogatása) hozza - a minõsített szótöbbséget igénylõ ügyek kivételével. Az ügyintézõ és képviseleti szerveket, valamint a közvetlenül megválasztott tisztségviselõket titkos szavazással választja meg. Minden egyéb kérdésben egyébként nyílt szavazással dönt, kivéve ha az ügy jellege és jelentõsége tekintettel a levezetõ elnök, vagy a jelenlévõ tagok legalább 10%-a javasolja és ezt a Közgyûlés – határozatával – megerõsíti. Valamennyi szavazati joggal rendelkezõ tagok minõsített (valamennyi tag 50 %+1 fõ) szavazata kell:

az Alapszabály módosításához;

az éves költségvetés meghatározásához, az éves beszámoló elfogadásához;

az egyesület más társadalmi szervezethez való, egyesülésének kimondásához, továbbá a tagok kizárásához. A Közgyûlésrõl jegyzõkönyvet kell felvenni, de készülhet videó és hangfelvétel is, amelyet legkésõbb 15, azaz tizenöt napon belül írásba kell foglalni. A jegyzõkönyv tartalmazza:

a megjelent szavazati joggal rendelkezõ tagok nevét, lakcímét /jelenléti ív/;

a megjelent egyéb személyek nevét, címét

a napirend szerint tárgyalt kérdések rövid összefoglalását;

az elfogadott határozatok pontos szövegét az évszámmal tört sorszámot is feltüntetve;

A jegyzõkönyvet a levezetõ elnök és a jegyzõkönyv-vezetõ aláírják, a kettõ megválasztott jegyzõkönyv hitelesítõ kézjegyével hitelesíti. A jegyzõkönyvbe bármely tag betekinthet, illetve arról másolatot kérhet. 7. Az Elnökség Az elnökség az egyesület nyolc fõbõl álló ügyintézõ és képviseleti szerv, amely - átruházott hatáskörében - két Közgyûlés között az egyesület döntéshozó, irányító és vezetõ szerve. Az elnökség tagjai az elnök, az elnök helyettes a gazdasági vezetõ és öt elnökségi tag. Az elnökség tagjait a közgyûlés 5 évre azaz öt évre, de legfeljebb a következõ tisztújító közgyûlésig választja meg. Mandátumuk lejártával újra választhatók. Feladata: a két közgyûlés közötti idõszakban a) az egyesület tevékenységének irányítása, folyamatos munkájának szervezése, gondoskodás a közgyûlés összehívásáról, határozatainak végrehajtásáról. b) javaslattétel az éves költségvetésre c) pénzügyi és gazdálkodási irányítás d) beszámolás az éves tevékenységrõl 8. Az Elnökség ülései Az ülést az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök, mindkettõjük akadályoztatása esetén a gazdasági vezetõ hívja össze évente legalább egyszer, továbbá ha az egyesület érdekei ezt megkívánják, valamint ha a tagjainak egyharmada írásban kéri az ok és napirendi pontok megjelölésével.

Az elnökség ülései általában nyilvánosak, zárt ülés keretében fegyelmi ügyekben, személyi kérdésekben dönt, ha azt az érintett kéri;

Az ülésre annak javasolt napirendjét feltüntetve az elnökség tagjait írásban kell meghívni a tervezett ülés napját megelõzõ legalább 3 /három/ naptári nappal postai vagy elektronikus úton megjelölve az ülés helyét, pontos idejét, javasolt napirendjét; Az ülésrõl minden esetben hang és videofelvétel készülhet, de jegyzõkönyv felvétele kötelezõ, amely tartalmazza: - a megjelent szavazati joggal rendelkezõ elnökségi tagok nevét és címét a megjelent meghívottakkal együtt; - a napirend szerint tárgyalt kérdések rövid összefoglalását az elfogadott határozatok pontos szövegét, az évszámmal tört sorszámot is feltüntetve, azok végrehajtásának határidejét és a végrehajtásért felelõsök nevét a leadott szavazatok számát - az ülésen elhangzottak lényegét a hozzászólók nevének feltüntetésével Amennyiben a jegyzõkönyv nem a helyszínen készül, úgy azt 5 napon belül írásba kell foglalni. A jegyzõkönyvet az elnök és a jegyzõkönyvvezetõ, valamint egy elnökségi tag, mint hitelesítõ írja alá. A jegyzõkönyvet 8 napon belül az elnökség valamennyi tagjának meg kell küldeni. Az elnökségi ülésrõl felvett jelenléti ív a jegyzõkönyv mellékletét képezi. A jegyzõkönyvbe –írásbeli felvétele és hitelesítése után – bármely tag korlátozás nélkül betekinthet, illetve arról másolatot kérhet. A határozatokról az egyesület nyilvántartást vezet, amelybe kérésre bármely tag korlátozás nélkül betekinthet.

A tagságra vonatkozó határozatokat az elnök - akadályoztatása esetén az alelnök, mindkettõjük akadályoztatása esetén a gazdasági ügyintézõ - írásban (postai vagy elektronikus) közli az érintettekkel az ülést követõ 15 /tizenöt/ naptári napon belül;

az Elnökség határozatképes ha legalább öt tagja jelen van. Az ülést az elnök vezeti. Akadályoztatása esetén az alelnök, vagy az elnök által felkért elnökségi tag.

Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerû szótöbbséggel hozza, kivéve ha jogszabály vagy jelen alapszabály ettõl eltérõ szavazati arányt ír elõ.

Az elnökség a munkájáról évente köteles a közgyûlésnek beszámolni. 9. Az Elnök (képviselõ) a) képviseli az egyesületet b) összehívja a vezetõségi üléseket, a közgyûléseket, és azokon elnököl c) ellenõrzi a testületi szervek határozatainak végrehajtását, õrködik az egyesület szerveinek törvényes és alapszabályszerû tevékenysége felett. d) gondoskodik a költségvetés végrehajtásáról, utalványozási jogot gyakorol. e) az egyesületi elnököt munkájában az elnökhelyettes segíti. Akadályoztatása esetén helyettesíti. 10. Az elnökhelyettes: a) segíti az elnököt feladatainak ellátásában b) a költségvetés végrehajtásáról, pályázati források igénybevételekor ellenjegyzési jogot gyakorol. c) az egyesület vagyoni leltárát vezeti és azok megóvásáról gondoskodik. d) a gazdasági vezetõ akadályoztatása esetén õt helyettesíti. 11. Gazdasági vezetõ: a) intézi az egyesület gazdasági ügyeit. Pénzügyi helyzetérõl az elnöknek és a vezetõségnek rendszeresen beszámol és felelõs a pénzügyi jogszabályok és szabályzatok elõírásainak megtartásáért; b) ellátja az utalványozással és a kifizetésekkel kapcsolatos teendõket, szabálytalanság esetén a kifizetést megtagadja; c) elkészíti a beszámolónak a vagyonkezelésrõl szóló részét; d) folyamatosan vezeti a tagnyilvántartást; 12. Elnökségi tagok (5 fõ): a) Az Alapszabály szellemében a Sportkör javára tevékenykednek. b) Aktívan részt vesznek a tagtoborzásban c) Javaslataikkal, észrevételeikkel a sportkör rendezvényeit támogatják. d) A szakosztályok utánpótlásának biztosításában tevékenyen részt vesznek. 13. A felügyelõ bizottság Feladata az egyesület mûködésének és gazdálkodásának ellenõrzése. A bizottság az általa feltárt hiányosságokról, jogszabálysértésekrõl köteles a közgyûlést tájékoztatni. A bizottság tagja nem lehet az, aki az elnökségnek a tagja is egyben.

9.§. Az egyesület jogképessége: Az egyesület jogi személy, saját nevében szerezhet jogokat, és vállalhat kötelezettségeket, lehet a szerzõdések alanya. Az egyesületet az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes képviselheti. Az egyesület nyilvántartásba vételével válik jogi személlyé, a nyilvántartásba vételt a megalakulást követõen kell kérni a nyilvántartásra jogosult Komárom-Esztergom megyei Bíróságtól, mely kérelemhez mellékelni kell az Alapszabályt, és az alakuló közgyûlés jegyzõkönyvét is. Az egyesület nevében és székhelyében, illetõleg az egyesület képviseletében beálló változást a Komárom-Esztergom megyei Bíróságnak, mint nyilvántartó bíróságnak be kell jelenteni.

10.§. Az egyesület felügyelete: Az egyesület mûködése felett az általános törvényességi felügyeletet az ügyészség látja el, jogköre kizárólag a mûködés törvényességének – ide értve az alapszabálynak megfelelõ mûködést is – ellenõrzésére terjed ki. Amennyiben az egyesület mûködésének törvényessége másként nem biztosítható, az ügyészség a bírósághoz fordulhat. Az egyesület tagjai által, valamint az ügyészség által indított perekben az 1982. évi II. tv. 16. §-ban foglaltak az irányadók.

11.§. Az egyesület gazdálkodása és vagyona: 1. Az egyesület gazdaságilag önálló. 2. A sportegyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. a) A sportegyesület bevételei:

tagsági díj

rendezvény bevételek

magán és jogi személyek támogatása

MLSZ támogatásai

önkormányzat támogatása

különbözõ alapítványokból származó támogatások

egyéb bevételek b) A sportegyesület kiadásai:

a különbözõ szakosztályok bajnokságainak, kupáknak és egyéb versenyeknek a költségei

játékengedélyek, nevezési díjak

sportpályával és létesítménnyel kapcsolatos költségek

igazolási, átigazolási díjak

sportvezetõk, edzõk, szakosztályvezetõk továbbképzéséhez való hozzájárulás

egyéb kiadások (mosás, takarítás) 3. A sportegyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért vagyonával felel. A sportegyesület tagjai az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. 4. A sportegyesület a gazdálkodásának bonyolítása érdekében önálló bankszámlával rendelkezik. 5. Az egyesület nevében, a terhére akár pénzügyi, akár bármely más kötelezettségvállalást jelentõ bármilyen alakiságú és tartalmú szerzõdést, illetõleg nyilatkozatot - ide értve különösen a bankszámla feletti rendelkezést is - az elnök és az elnök-helyettes, vagy a gazdasági megbízott együttesen, vagy az elnök-helyettes és a gazdasági vezetõ együttesen ír alá. 6. Az egyesület vagyona lehet:

készpénz

értékpapír

vagyoni értékû jog

12.§. Az egyesület megszûnése: A sportegyesület megszûnik, ha

feloszlását a közgyûlés minõsített szótöbbséggel mondja ki

más társadalmi szervezettel való egyesüléssel

bírósági döntés alapján, ha a bíróság feloszlatja az egyesületet, vagy megállapítja annak megszûnését az alapszabálytól eltérõ vagy jogellenes mûködés miatt. Az egyesület megszûnése esetén vagyonáról maga rendelkezik, a vagyonáról való rendelkezés joga a közgyûlést illeti meg.

13.§. A Vértessomlói Községi Sportkör közgyûlése által alapszabályba bejegyzett, mûködõ szakosztályai:

labdarúgó szakosztály

asztalitenisz szakosztály

karate szakosztály

lövészklub ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1.Az Alapszabályban nem részletezett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az Egyesületi Jogról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni. Vértessomló, 2010. december 16.